Skip to main content

A ZENE SZEREPE A GYÓGYULÁSBAN

Mitől betegszünk meg?

Holisztikus szemléletet alkalmazva az egészség egységet, harmóniát, teljességet jelent. Jelenti a test-lélek-szellem egészségét, a kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat, a minket körülvevő környezettel való harmóniát. Az életünk részterületeiben is meg kell teremtenünk az egyensúlyt – úgy mint munka-pihenés-kikapcsolódás. Ha ezeken a területeken megborul az egyensúly és elég ideig fennáll a diszharmónia – akkor az a testünkben is megjelenik, betegség formájában. Ha nemcsak a testi betegséget, hanem magát az embert akarjuk gyógyítani – és hosszú távon ez vezet csak tartós egészséghez – akkor nem elég a beteg test kezelése, hanem a fentebb említett tényezők összességére kell hatnunk, hiszen mind egy rendszert alkotnak. Az egészség helyreállításában tehát magát az embert kell (újra) egészségre hangolnunk. Nemcsak a test, hanem a lélek, az életvitel, a táplálkozás, a társas kapcsolatok, a stresszfaktorok helyreállítása is szükséges. A valódi, teljes gyógyulás így mehet végbe.

Amikor a gyermek beteg.

Egy gyermek súlyos megbetegedése több szempontból is különbözik a felnőttekétől. A gyermek sokkal kiszolgáltatottabb, nem tud felelősségteljes döntéseket hozni, nem látja át életének megbetegítő tényezőit és kevésbé is tud hatni ezekre. A gyermekek megbetegedésének hátterében sajnos sokszor nem a saját életük, életvitelük diszharmóniája játszik szerepet, hanem a családjuké. A család egy rendszer, s gyakran a rendszer hibás működésekor a gyermek válik tünethordozóvá, beteggé. Az ő gyógyulásának útja nagy változásokat hozhat a családi rendszerbe is. Ugyanakkor a gyermekek szervezete még rugalmasabb, erősebb, ami elősegíti regenerációjukat. Minél kisebb a gyermek, a kiegészítő gyógymódok annál kevésbé épülhetnek tudatos belátásra és verbális kommunikációra, mivel a gyermek még nem képes önreflexióra, nem tud érzelmeiről, tudati állapotairól, gondolkodásmódjáról megfelelően beszélni. Ennek előnye is van: kevesebb gondolati gát állja útját a gyógyulásnak (pl. „minek ez, úgysem segít, nem hiszek benne”). Ezért gyermekeknél a nem verbális terápiás eszközök nagyon hatásosak, ilyen a játék, a mozgás, a rajzolás, a vizualizáció (amikor relaxált állapotban képek segítségével gyógyítják magukat) és a zene, éneklés.

Egészségre hangolás.

A hangszerek is elhangolódnak az őket ért hatások következtében és újra és újra be kell őket hangolnunk a harmonikus hangzás érdekében. Így van ez az emberi egész-séggel is. Ha megbetegszünk, nemcsak a negatív tüneteket kell csökkentenünk, kezelnünk, hanem az egész szervezetet újra kell hangolnunk – egészségre. Ebben a folyamatban nagy segítségünkre van a zene. A hangok gyógyító, harmonizáló hatását évezredek óta alkalmazzák minden kultúrában. Minél természetközelibb, egyben egyszerűbb életet él egy embercsoport, annál inkább jellemző, hogy fontos szerepet tölt be az életükben a zene, a tánc, a mozgás, az éneklés. Ezek elősegítik a befelé figyelést, másrészt fontos szerepet töltenek be a társas kapcsolatok, a közösség, a „valahova tartozás” erősítésében is, például közös zenélés, táncolás keretében. Ismert, hogy az együtt éneklők agyhullámai, pulzusa egymáshoz igazodnak, biológiai-pszichés egymásra hangolódás megy végbe.
A civilizált társadalmakban a zene terápiás eszközként való alkalmazása csak a múlt század végén terjedt el, hatását tudományos vizsgálatokkal támasztva alá. E vizsgálatok eredményei szerint a zene, a hangokkal végzett terápia hatásai:

  • kedvező élettani folyamatok indulnak be: harmonizálódik a vérnyomás, a pulzus, a légzés, a bőr elektromossága és az agyi aktivitás
  • az elfojtott érzelmek felszínre hozatala és harmonizálása
  • a hangulat, lelkiállapot javul
  • csökken a szorongás és a félelem
  • egyéb negatív érzelmek csökkentése (pl. harag, ingerültség, irigység, bánat, szomorúság, elkeseredettség)
  • ellazít, megnyugtat
  • aktiválja, erősíti az immunrendszert, vagyis segíti az öngyógyítást
  • csökkenti a stresszhormonok szintjét, endorfinokat szabadít fel, csökkenti az átélt fájdalom-émény intenzitását
  • segít a jelen pillanatban lenni, segít eltávolodni a nehézségektől és a negatív, romboló gondolatoktól
  • alkalmas az elszenvedett traumák szimbolikus feldolgozására
  • a jobb agyféltekére hat, ahol érzelmeink, irracionális, nem tudatosult lelki tartalmaink vannak – amiknek nagy szerepük van a megbetegedésben és a gyógyulásban
  • a haldoklóknak az utolsó szenzoros működése a hallás, így leginkább ezen keresztül segíthetünk nekik a halálfélelem csökkentésében, a haldoklás fázisainak leküzdésében, az elengedésben
  • nagyothallók esetében is alkalmazható, ilyenkor a csontvezetés segítségével vibrációs élményt nyújt

A harmonikus zene hatására a ritmus segítségével összerendeződik az idegrendszer aktivitása, ami pozitív energiahullámokat kelt az emberi testben és ezen keresztül a lélekben is.
Ezért is jó, ha olyan személy zenél a betegeknek, aki ért a zenéhez, hogy minél harmonikusabb hangzást tudjon közvetíteni feléjük. Az Alapítványt létrehozó és működtető Seres Antal így zenei tudásával és tapasztalatával tudja ezt a folyamatot támogatni.
Mivel a zene a beszéd előtti, preverbális szinten hat (mondhatnánk azt is: egy olyan nyelven szólal meg, melyet mindenki ért), ezért közel áll a gyermekekhez és kevés ellenállást gerjeszt.

Pozitív rezgések.

Amit korábban misztikus dolognak tartottunk, mára a tudomány, elsősorban a kvantumfizika és az epigenetika bebizonyította: minden energia, rezgés. Vannak életet támogató, pozitív rezgések és léteznek életet romboló, negatív rezgések. A betegek esetében egyértelmű, hogy számos negatív energiájú hatásnak voltak kitéve, mely a megbetegedést okozta (bár ezeket olykor nehéz azonosítani), és a gyógykezelések, kórházi tartózkodás során továbbra is sokféle negatív rezgés éri őket. A hospitalizációnak nevezett jelenség nem újkeletű, tartós kórházi kezelések idején lép fel, gyermekeknél intenzívebben, mint felnőtteknél – beszűkül a betegek érzelmi és szociális élete, ami rontja gyógyulásukat. Ebből az állapotból zökkenti ki a betegeket a zene.

Dr. Masaru Emoto1 vízzel végzett kísérletei bebizonyították, hogy valóban minden érzelmi állapotunk, kimondott szavaink, de még gondolataink is befolyásolják hogylétünket és környezetünket is. A víz mellett felcsendülő harmonikus zene hanghullámai megváltoztatták a vízkristályok méretét, alakját. Ugyanígy a pohár vízre kis cédulára írt és ragasztott pozitív vagy negatív „üzenetek” is befolyásolták a víz szerkezetét, amit Emoto fagyasztott állapotban lefényképezett, ahogy azt az alábbi ábrán láthatjuk.

Ezek a kísérletek azért is nagyon fontosak, mert tudjuk: testünk több, mint 70%-a víz, ami remekül vezeti a rezgéseket és teszi is ezt, akár pozitív, akár negatív hatásokról van szó. Tehát az egészség helyreállítása és a testi állapot javítása érdekében nagyon fontos, hogy kedvező, harmonikus hatások érjenek bennünket, és hogy ezt egészen a sejtjeinkig átvegyük – erre pedig mi is lehetne alkalmasabb, mint a zene, az ének és a tánc? Hisz mindannyian érzetük már, ahogy ezek hatására az egész testünk átveszi a „ritmus”. A gyerekek pedig erre még fogékonyabbak, mint a felnőttek.
Dr. David R. Hawkins2 feltérképezte a tudati energiamezőket és bebizonyította, hogy a negatív érzelmek, mint pl. a bánat, a fásultság, a félelem, a harag, stb. nem szolgálják az emberi életerő növekedését, inkább gátolják azt. Márpedig egy kórházban fekvő gyermek ezeknek nap mint nap fokozottan ki van téve. A valódi ERŐ, ami segíti a gyógyulást a pozitív érzelmekben van: a bátorságban, bizalomban, örömben, derűben, megértésben, áhítatban, szeretetben, békében. Ezt mind segíti átélni a zene.

A zenén túli hatások.

Fontos, hogy az Alapítvány létrehozói és működtetői tiszta segítő motivációval és szeretetből végzik tevékenységüket. Hétről hétre újra találkoznak a kis betegekkel, ezzel egy szeretetteli, tartós kapcsolatot szolgáltatva számukra, mely kibillenti őket a kórházi mindennapokból és kínokból. Ezenkívül perspektívát, jövő-képet is nyújtanak a gyerekeknek, ami rendkívül fontos egy betegségre beszűkült állapotban. A zenélés és éneklés hosszútávú, gyógyulás utáni lehetőségét is nyújtják, a közösséghez való tartozás megtartó élménye tartós biztonságot nyújthat a gyermekeknek. Több tanítványuk a gyógyulás után is folytatta a zene- és énektanulást. Az egészséges tanítványok szívesen fogadják a gyógyulófélben lévő vagy már gyógyult gyermekeket. A szeretetteli emberi kapcsolatok pedig bizonyítottan a legnagyobb erőt jelentik az ember életében és egészségében.
Emberként és szakemberként tiszta szívből ajánlom a kedves olvasó figyelmébe a Zenével a Rákos Gyermekekért Alapítványt Seres Antal és Ombódi Csilla vezetésével. Nagy szüksége van a beteg gyermekeknek és a világnak a hozzájuk hasonló önzetlen, segítő emberekre.

Kádár Gabriella dr (PhD) pszichológus